2017.11.30.
„Sok a fenék, és kevés a szék”: miért nem politizálnak a magyar fiatalok?
Lassan közhelyszámba megy, hogy a magyar fiatalok még régiós, illetve európai összevetésben is inaktívak, ha politikáról van szó. Sőt: egyenesen valamiféle gyanús, megvetendő dolognak tartják a politikát, amivel tisztességes ember nem foglalkozik. Ennek következtében aztán nem választanak pártot, nem vesznek részt sem a pártpolitikai életben, sem egyéb közéleti aktivitást nem mutatnak számottevően, és végül a szavazáson is alacsony számban vesznek részt. Ráadásul az utóbbi évek hozadéka, hogy egyre több fiatal el is hagyja Magyarországot.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.30.
"A finn gyerekek katedrálisokat gyújtanak fel, véres utcai zavargásokat provokálnak és tömeggyilkosságokat rendeznek osztálytársaik körében"
A jó ég tudja, miért volt rá szükség, de a Mészáros Lőrinc által megkaparintott vidéki laphálózat lerántotta a leplet a finn oktatási rendszerről. Arról a finn modellről, amely nem csak a szakértők elismerését vívta ki világszerte, de Pokorni Zoltán volt oktatási miniszter, fideszes politikus is hosszan lengette előtte a kalapját, miután a helyszínen tanulmányozta "a finn csodát". Nyilván mindent lehet kritizálni, de a finn módszer erényeit nehéz lenne figyelmen kívül hagyni.
(Forrás: 444.hu)
2017.11.30.
"Békén kellene hagyni a tanárokat"
Minden vizsgálat bebizonyította, hogy aktivitás közben lehet tanulni, és így fejlődik az idegrendszer is. Ma egy tanóra 70 százalékában a tanár aktív, tehát az iskolában leginkább a pedagógus fejlődik, nem a gyerek – véli Gyarmathy Éva pszichológus. Hogy jön a digitális kultúrához az ősember-gondolkodás? Miért nincs értelme az alaptantervnek? Miben van igaza Csépe Valéria miniszteri biztosnak? Interjú.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.30.
Jól látni, mi mozgatja a Fidesz népszerűségét
A ciklus rövid áttekintése alapján tehát jól látható: a tüntetések, az oktatásról szóló diskurzusok gyorsan darálják a Fidesz táborát és népszerűségét, míg a migrációs téma, a menekültellenes hangnem, a Soros-ellenes kampány egyértelműen népszerűséget hoz a Fidesznek. Nem is kérdés tehát, hogy a kormánypárt miért erőlteti ezt a témát.
(Forrás: Index)
2017.11.30.
Az elmúlt 8 év az oktatásban
A Szülői Hang Közösség egy kérdőívvel szeretné megismerni a szülők véleményét a jelenlegi helyzetről és a változtatási igényekről. Azt kérik,hogy saját tapasztalataik alapján válaszoljon akérdésekre. A válaszokat a Civil Közoktatási Platform szakértőinek bevonásával fogják kiértékelni. Az eredményeket nyilvánosságra hozzák, így a szülői véleményeket, elvárásokat közvetíteni tudják azok felé, akik az ország vezetésére készülnek.
(Forrás: Szülői Hang)
2017.11.29.
Elmúlt a felhajtás a Köznevelési Kerekasztal körül, idén már nem is ül össze
A szélesebb nyilvánosságot mellőzve, az eredeti tervekkel ellentétben hetekkel később alakult újjá a Köznevelési Kerekasztal szerdán. A szervezet – új nevén: Köznevelés-stratégiai Kerekasztal – idén már össze sem fog ülni, csak várhatóan január közepén. Az alakuló ülésen részt vett Horváth Péter, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke. A kerekasztalhoz csatlakozott Csapó Benő, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa. A pedagógus-szakszervezetek úgy döntöttek, nem vesznek részt a fórum munkájában.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.28.
L. Ritók Nóra: Budapestről nem látni, mi történik egy kis falu zsákutcájában
Annak ellenére, hogy L. Ritók tisztában van vele, hogy konkrét, olykor igen szomorú esetek bemutatása jobban megfogja az embereket, arra azért vigyáztak, hogy a most megjelenő kötet ne „szegénységpornó” legyen. Szerinte ugyanis ha túlságosan sokkolni akarnák az olvasót, egy idő után megcsömörlene az ember. Azon ugyanakkor maga is megdöbbent az írásokat olvasgatva, hogy mennyi munkát végeztek a munkatársaival együtt. A segítségnyújtás elsősorban még mindig Berettyóújfalu környékén történik, de sokszor előfordul, hogy
az ország más területén élők helyzetén is próbálnak javítani.
(Forrás: Magyar Narancs)
2017.11.28.
Civilek és pártok ezentúl nem oszthatnak ételt?
A Népszava birtokába jutott EMMI-tervezet csak állami, önkormányzati és egyházi szervezeteknek adna ilyen célra területfoglalási engedélyt. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a javaslatot most egyeztetik más tárcákkal és még nem tette nyilvánossá a tervet. A lap belső forrásai szerint a civil szervezetektől elvennék ezt a lehetőséget. Ennek előszele, hogy sok ételosztással foglalkozó egyesület már hónapok óta nem kap területfoglalási engedélyt pénzért sem, nemhogy ingyen, pedig korábban több fővárosi kerület méltányosságból elengedte a foglalási díjat. A civilek közül többen azt mondják, már most is kénytelenek trükközni, ha ételt szeretnének osztani a rászorulóknak.
(Forrás: Gépnarancs)
2017.11.28.
Prókai Eszter: Előbb állítsuk lábra a gyereket, a többi ráér!
A társadalombiztosító csak a halló- és látásjavító készülékeket tartja államilag finanszírozható kommunikációs eszköznek, ezeken túl nem jár támogatás. Pedig számtalan más, korszerűbb módja létezik már annak, hogy a sérült gyerekek ki tudják magukat fejezni. Ezek azonban nagyon drágák ahhoz, hogy az ápolási díjból élő családok megvegyék őket. Az egészségügy hozzáállása jól tükrözi az egész rendszer szemléletét: a fogyatékossággal élőket előbb lábra kell valahogy állítani, pedig ennél sokkal fontosabb lenne, hogy a kommunikációjukat fejlesszük. Az azonban sokszor csak az iskolában kezdődik el, amikor már túl késő.
(Forrás: abcug.hu)
2017.11.28.
Bosszút álltak a Lázár miatt dühöngő tanáron
Vári Anikót azért nem vették fel a makói szakgimnáziumba tanárnak, mert egy Facebook-posztban nem értett egyet Lázár Jánosnak azzal a kijelentésével, hogy a PISA-eredmények a tanárok lelkén száradnak. Korábban az igazgató biztosra ígérte a tanárnőnek, hogy felveszik, de aztán váratlanul meggondolta magát. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság egyértelmű jogsértést állapított meg, az iskola azóta az EBH-t perli.
(Forrás: abcug.hu)
2017.11.28.
Az oktatásnak a munkaerőpiac igényeinek megfelelően kell megújulnia
Az oktatásnak, ezen belül a szakképzésnek és a felnőtt oktatásnak a munkaerőpiac igényeinek megfelelően kell megújulnia, hogy az oktatási rendszer ki tudja alakítani a vállalatok által elvárt kompetenciákat – mondta Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára hétfőn Budapesten az Európai Szakképzési Hét záró rendezvényén.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.11.28.
Ennyiért mozdulnának a fiatalok
Nőtt azoknak a 19-29 éves fiataloknak a száma, akik nem költöznének az országon belül máshova egy új állás miatt: 10-ből két fiatal nem mozdulna a munka miatt. A többség, a fiatalok közel fele akár egy másik megyébe is átmenne, de az aktív keresők 37 százaléka ezt csak a jelenlegi fizetése duplájáért tenné meg - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A diákok nyitottabbak a külföldi munka iránt.
(Forrás: Inforádió)
2017.11.28.
Ma már alig használjuk Kodály módszerét Lázár Fruzsina
A rendszerváltozás után Magyar Bálint oktatási miniszter elképzelésének megfelelően a zenetagozatos iskolatípus fokozatosan kiszorult a magyar oktatási rendszerből, helyette a nem meghatározható koncepciójú művészeti alapiskolák jöttek létre. Ma már alig akad olyan tanintézmény, amely következetesen a Kodály-módszert alkalmazná. A mi iskolánkat is a bezárás veszélye fenyegette, de bölcs önkormányzati döntés nyomán végül fennmaradhatott az intézmény.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.28.
Kozmetikázzák az iskolaelhagyó diákok számát
A tankötelezettség korhatára fontos, ám Európában csak kevés országban éri el a 18 éves kort, általában 15-16 évnél húzzák meg a felső határt. Megjegyzendő, hogy több állam a korhatár emelését fontolgatja, ugyanis az érettségi alapvető belépővé vált a munkaerőpiacra – szemben hazánkkal, ahol a kormány levitte a korhatárt 16 évre. Az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ig 10 százalék alá csökkenjen a korai iskolaelhagyók aránya, ugyanis ezen fiatalok lesznek leginkább kitéve a munkanélküliségnek, segélyezésük és felnőttkori képzésük pedig költségesebb, mint iskoláztatásuk. A korai iskolaelhagyók aránya – Magyarországot leszámítva – Európa-szerte csökkenő tendenciát mutat.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.28.
Összetört pengét akartak itatni egy fiúval egy békéscsabai iskolában
Bíróság elé állítanak egy 14 és egy 15 éves békéscsabai fiút, akik áprilisban pengedarabokat tettek 13 éves osztálytársuk ivópalackjába – közölte az ügyészség szerdán. A fiúk egy békéscsabai általános iskola hetedikes tanulói voltak. Idén április 19-én aztán az egyik fiú borotvapengét vitt magával az iskolába, amelyet több darabra törtek, és a penge felét, illetőleg egy negyed darab éles pengedarabot az utolsó órán beletették áldozatuk műanyag ivópalackjába, amelyben akkor tea volt. Csak a véletlenen múlt, hogy nem ivott bele,
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.28.
Tudományegyetemen terjesztik a legalantasabb propagandalapot
Egyre több ELTE-s karról kaptunk olyan információkat, mely szerint a Habony-közeli, pártsemlegesnek kevéssé mondható Lokál napilapot rendszeresen terjesztik az egyetemen, sőt van ahol külön újságtartó állványt is fenntartanak neki. Feltehetőleg valamilyen szerződéses viszonyban áll a kormányközeli újság, és az Eötvös Loránd Tudományegyetem, ugyanis – mint azt több olvasónk is jelezte – a korábban külön a Metropolnak fenntartott helyeken ma már a Lokál példányai találhatóak meg.
(Forrás: Átlátszó Oktatás)
2017.11.28.
A legdurvább szegénységről írt könyvet L. Ritók Nóra
L. Ritók Nóra 1000 oldalnyi történetéből, blogbejegyzéséből szerkesztették össze a Láthatatlan Magyarország című könyvet, mely több tízezer éhező gyermek életébe és a magyar mélyszegénységbe enged betekintést.Kedd reggel a Katona Színházban, a könyv bemutatóján az Igazgyöngy Alapítvány vezetője kiemelte, a történetek összegyűjtésénél, szerkesztésénél nagyon fontos szempont volt, hogy a történetek hatásosak legyenek, közben a könyv ne menjen át szegénység-pornóba.
(Forrás: Szeretlek Magyarország)
2017.11.27.
Se piros pont, se egyes - ilyen lesz az AKG általános
De miért mondják rá, hogy majdnemiskola? Azért, mert egyfelől ez egy iskola, hiszen jogszerű, intézményi keretek között működnek majd. De mégsem iskola, hiszen a keretek elrugaszkodnak a hagyományos iskolakoncepciótól, alapjaiban értelmezik át azt. Itt a pedagógusok, a diákok és a szülők a saját tanulási útjukat járják be és tökéletesítik. A gyerekek egyéni tempóban haladhatnak, és az iskola felkészíti őket a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodásra, Nem a tényanyag memorizálására, hanem elsősorban kritikai gondolkodásra, az információk konstruktív rendszerezéséren és felhasználsára, a közös munkára tanítják meg a hozzájuk járó gyerekeket.
(Forrás: Dívány)
2017.11.27.
L. Ritók Nóra: Nem nagyon találkozunk politikusokkal a szegregált utcákban
"Nem érzékelek a mélyszegénységben élők helyzetén szinte semmilyen változást, mint ahogy a gyerekek helyzetén sem" – mondja a berettyóújfalui kistérségben sok éve esélyteremtő modellt működtető L. Ritók Nóra. Az Igazgyöngy Alapítvány vezetője lassan egy évtizede írja meg rendszeresen a tapasztalatait a hvg.hu A nyomor széle blogjában és másutt. Most könyv jelent meg felkavaró, elgondolkodtató írásaiból. Interjú.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.26.
Eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóság a Debreceni Egyetem ellen
Augusztusban történt, hogy a Debreceni Egyetem díszpolgárává fogadta Vlagyimir Putyint, Oroszország elnökét. Ezellen akkor sokan, sokféle módon tiltakoztak: tanszékek és oktatók tettek közzé közleményeket és sokan magánszemélyként is megfogalmazták a véleményüket. Így tett az ügyfelünk, Barna Eszter is, aki az egyetem szociológia szakos hallgatója. Esztert emiatt az egyetem letiltotta a Facebook üzenőfaláról.Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) feladata az, hogy az állami intézményekkel szemben fellépjen, ha azok hátrányosan különböztetnek meg származásra, vallásra, szexuális irányultságra vagy politikai véleményre tekintettel. Ebben az ügyben ez történt.
(Forrás: A TASZ jelenti)
2017.11.26.
„Demokráciában ez nagy halál” – Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus
Csak hiába képzünk még több fejlesztőpedagógust, ha az iskolának nincs pénze. Ugyanis pedagógus sincs már. A fejlesztőpedagógusok napközist játszanak a tanárhiány miatt. Közben meg ki fejleszti a gyerekeket? Az nem lenne rossz lépés, ha az egész BTMN kategóriát megszüntetnék, mert ez fából vaskarika, semmire sem jó. Viszont ezt csak akkor lehetne megtenni, és az ezzel járó felmentést elvenni, ha a pedagógusokat kiképeznék, ha a mindennapi oktatásban a tanárok megfelelő tanítási módszereket tudnának alkalmazni.
(Forrás: Magyar Narancs)
2017.11.26.
A magyar közoktatás 5 legnagyobb anomáliája
A Programme for International Student Assessment (PISA) legutolsó eredményei szerint a magyar diákok több kompetencia-területen is jelentős lemaradásban vannak Nyugat-Európai (és ázsiai) kortársaikhoz képest. 1. A magyar oktatáspolitikát olyan "szakemberek" irányítják, akik íróasztalok mögül akarnak beleszólni alapvető oktatástechnikai (gyakorlati) kérdésekbe. 2.folyamatosan zajlik a forráskivonás a magyar oktatásból.3. a tanárok alulfizetettek, így az okosabbja átképezi magát és más területen próbál megélhetést találni. 4.a kormányzati politika, a szakmunkás képzést preferálja, az érettségit biztosító képzések helyett, és még a szakmunkásoknál is csökkenti a közismereti tárgyak óraszámát. 5. az iskoláknak nem biztosított a valódi autonómia sem szakmai, sem pedagógiai, sem szervezeti szinten.
(Forrás: Fórum Kúria blog)
2017.11.25.
"Nincs az az indok, amivel szépíteni lehetne a szakma és a kollégák elárulását"
Én ma jutottam el arra a szintre, ahogy hallgattam a történetet, hogy erre a történelmi jelentőségű vétségre, erre a pedagógusszakmát nyomorba döntő portörlő-rongyrázásra NINCS MENTSÉG! Eddig még csak-csak elkentem magamban a sok borsodi, szabolcsi munkanélküliségben egyedül családfenntartó anyáknak, hogy férjük helyett így akarták megkeresni a plusz 100 ezret, vagy akár plusz 15 ezret, de mától már ez sem ment fel számomra senkit! Nincs az a helyzet, nincs az az indok, amivel szépíteni lehetne a szakma és a kollégák elárulását! Aki ebbe beleugrott, akár így, akár úgy, mind bűnös! Egy kiváló kolléga, aki nem ped2,de mesterbért érdemelne a munkájáért, totálisan alkalmatlannak lett nyilvánítva.
(Forrás: Facebook)
2017.11.25.
Morzsolódó egyetemisták – Egyre többen hagyják félbe a tanulmányaikat
A szakemberek becslése szerint átlagosan a diákok jóval több mint harmada kopik ki a felsőoktatásból, de egyes területeken ennél rosszabb az arány. Az Oktatási Hivatal 2015-ben készült felmérése azt vizsgálta, hányan végeznek az eredeti szakjukon. Ebből az derült ki, hogy az alapképzésben közel 50 százalék a lemorzsolódás, a mester- és a doktori képzésekben valamivel jobb az arány. Viszont ebben az adatban még nincsenek benne azok a fiatalok, akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem tudják átvenni az oklevelüket. Vagyis kijelenthető: a magyar felsőoktatásban magasnak tekinthető a hallgatók lemorzsolódása, bár nemzetközi összehasonlításban ezzel valahol a mezőny közepén vagyunk.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.11.25.
Leolvasható kudarc
Működésképtelen állami rendszerek, homályos koncepciók, gyenge alapok, hiányzó szaktudás. Magyarországon évtizedek óta kísérleteznek olyan átfogó digitális rendszerek bevezetésével, mint az e-recept vagy az e-napló. A végeredmény – tisztelet a kivételnek –: gyanakvó polgárok, gyanús közbeszerzések és akadozó ügyintézés. A jó szándék mindig megvolt, de valahol állandóan utat tévesztünk.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.11.25.
Dráma az iskolában – Megdöbbentő dolgokat tudhatunk meg a kamaszokról
Mélyre ment tüske - Rettegnek a jövőtől, és ha kérdezik őket, ömlik belőlük a szó. De ritka és akkor sem mindig őszinte az érdeklődés a kamaszok problémái iránt. A bennük élő frusztrációk feloldásában azonban sokat segíthet az iskolai drámapedagógiai oktatás és a színjátszókörös foglalkozás – olykor hősök születnek így, olykor megnyugvást találnak a nemcsak őket, de a társadalom egészét is érintő gondok közepette. Perényi Balázs drámapedagógussal beszélgettünk.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.11.25.
A Kodály-módszerről szerveznek konferenciát Katowicében
A Kodály-módszer magyar és lengyel szakértői, zenepedagógusok és népzenészek részvételével kétnapos konferencia kezdődik szombaton a sziléziai vajdasági központban, Katowicében működő zeneakadémián. A Lengyel Kodály Társaságot 2009-ben alapították azok a lengyel zenepedagógusok, akik korábban a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet képzésében részesültek. A kecskeméti intézet munkatársai 1976-ben szervezték meg az első lengyelországi szemináriumot, a magyar-lengyel Kodály-konferenciákat azóta többször is megtartották.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.11.25.
Kevéssé értékelik egyelőre a többletmunkát az iskolák
A tankerületi központok által fenntartott intézmények kevesebb mint öt százalékában differenciálták a béremelés utolsó részletét szeptemberben. Az iskolák több mint 20 százaléka döntött úgy, hogy differenciálja az osztályfőnöki, intézményvezető-helyettesi és a munkaközösség-vezetői pótlékokat – adott tájékoztatást lapunk megkeresésére a Klebelsberg Központ. Hozzátették: az intézmények az idén kidolgozzák a teljesítményértékelés szempontrendszerét.
(Forrás: Magyar Idők)
2017.11.25.
Esélyük sincs a menekült gyerekeknek, hogy bizonyítsanak
Nem derülhet ki, mennyire jók matekból a menekült fiatalok, ha hiányos magyar nyelvtudásuk miatt nem értik meg a szöveges feladatokat, és hiába érettségizhetnek magyar helyett magyar mint idegen nyelvből, ha a történelem érettségihez ennél magasabb szintű nyelvtudás kell. Ilyen és ehhez hasonló buktatók mutatják, mennyire nem érzékeny a magyar oktatási rendszer a nem magyar anyanyelvű fiatalokra. Pedig a menekülteket törvény szerint ugyanolyan oktatási jogok illetik meg, mint a magyar állampolgárokat.
(Forrás: abcug.hu)
2017.11.25.
A biológia tanárnő meghackeli az oktatási rendszert
Joós Andrea nem bírta elviselni, hogy a diákjai unják a biológia órát, ezért kitalálta az élménybiológiát. A diákok az óráin csirkét boncolnak, videón felelnek, pontokat gyűjtenek, párosan írnak dolgozatot. Mindez nehezen szuszakolható bele a merev magyar oktatási rendszerbe, de reméli, hogy a jövő tanárgenerációjának már ez lesz az alapvetése.
(Forrás: abcug.hu)
2017.11.25.
Magyar mélyszegénységből római galériába
Apró lépések a művészetben a társadalmi integrációért címmel nyílt pénteken kiállítás a római Medina Roma művészeti galériában. Húsz mélyszegénységben élő magyar gyermek festményeit csodálhatja meg az olasz közönség, mindegyik kis művész az Igazgyöngy Alapítvány programjában vesz részt.A tárlatot szervező Tresure Rome és Tresure Rome Collection olasz cégek tulajdonosa, Kiss Henrietta hosszú ideje követi, és ahogy tudja, segíti az alapítvány munkáját.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.25.
A kormány meg sem próbálja uniós szintre hozni a diplomások arányát
Csapó Benő szerint, a magyar felsőoktatás rossz ütemben fejlődik, ami abból is következik, hogy a diákok egyre gyengébb teljesítménnyel kerülnek egyetemre és főiskolára, így egyre nehezebben képezhetőek. Az államtitkár mégis bízik benne, hogy a magyar diplomások aránya növekedni fog, ám hogy ezt mitől várja, arra nem adott választ. Palkovics László azt emeli ki, hogy a magyar diploma nagyon értékes.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.25.
Rétvári Bence szerint már alig van egészségtelen étel az iskolai büfékben
Rétvári az az Iskolabüfé fesztiválon azt mondta, az intézkedések célja, hogy a gyerekek ne jussanak egészségkárosító termékekhez az iskolákban, ugyanakkor szokjanak hozzá az egészségeshez. Szerinte ez arra ösztönzi a büféket, a konyhákat és a szolgáltatókat, hogy minél egészségesebb alapanyagokból készülő, de finom élelmiszereket állítsanak elő és árusítsanak az iskolásoknak. A kormány a chipsadó kivetése mellett szigorította a menzareformot és bevezette a mindennapos testnevelést.
(Forrás: Index)
2017.11.25.
Ilyen egy jó pedagógus – pszichológusokat és pedagógust kérdeztünk
Mely tanárainkra emlékszünk vissza szeretettel? Volt valamilyen közös tulajdonságuk, amelyek igazán jó tanárokká tették őket? Vajon szüleink és mi ugyanazokat a jellemzőket említenénk? Rengeteg kérdés merült fel bennünk is, ezért a témában érintett pszichológusoknak és pedagógusnak is feltettük azt a kérdést, hogy mitől lesz jó egy pedagógus. Hogy mit mond Vekerdy Tamás, "Jocó bácsi" vagy N.Kollár Katalin és Szabó Éva erre a fontos kérdésre, az a cikkünkből kiderül.
(Forrás: Mindset)
2017.11.25.
Ez az igazán nagy baj a magyar iskolákkal: nem csak a lemaradókat nem tudják megfelelően kezelni
Csapó Benő szerint nálunk sokkal kevesebb kiemelkedő teljesítményű diák van. Például Amerikával nagyjából egy szinten teljesítettünk matematikából, természettudományból, de ha azt nézzük meg, hogy hatos szinten, a legmagasabb teljesítményszinten hogyan teljesítenek a diákok, akkor Amerikában már sokkal magasabb arányban fordulnak elő a diákok. Nagyjából ugyanez a helyzet a lemaradókkal is: aránytalanul sokan lemaradnak a fősodorból nálunk.
(Forrás: Eduline)
2017.11.25.
Elit gimnáziumok diákjai távkorrepetálják hátrányos helyzetű társaikat
Létezik egy program, mely az internet és a digitális eszközök bevonásával e-tanuló csoportba szervezi az elit budapesti gimnáziumok és a leszakadó régiók jobb sorsra érdemes diákjait. Hogyan működik a közös tanulás? – Egy január óta együtt dolgozó páros, a 17 éves Eszter, és a 13 éves Brigi vezetett be bennünket közös „tanulószobájukba.”
(Forrás: hvg)
2017.11.23.
Folytatják a nyomozást az V. kerületi iskola sikkasztásának ügyében
A hvg.hu írta meg november közepén, hogy páratlan nyomozói bravúrt hajtott végre a rendőrség: nem találták bűncselekménynek, hogy egy fővárosi iskola tanára több millió forintot vett fel a diákok pénzéből. A Fővárosi Főügyészség közleménye szerint elrendelték a nyomozás folytatását.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.23.
Tanárhiány - A fele se tréfa!
A tisztánlátást viszont nehezíti, hogy a kormányzat ködösít a tanárhiányról. A Klebelsberg Központ lapunkkal korábban azt közölte, az általuk fenntartott iskolákban mintegy "1300 státusznyi tanórát látnak el túlórában a pedagógusok". Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) tájékoztatása szerint jelenleg 172 ezer a fő munkaviszonyú pedagógusok száma, a betöltetlen álláshelyek ennek 1-2 százalékát teszik ki. Vagyis a szaktárca szerint is legalább1700-3400 tanár hiányzik. A kormány által életre hívott Nemzeti Pedagógus Kar viszont legalább 4500 betöltetlen álláshelyről tud. Vagyis annyi biztosan állítható: Balog miniszter tévedett, nem néhány száz, hanem több ezer tanár hiányzik.
(Forrás: Népszava)
2017.11.23.
Aránytalan a lemaradás a magyar iskolában (videóval)
Nálunk sokkal kevesebb kiemelkedő teljesítményű diák van. Például Amerikával nagyjából egy szinten teljesítettünk matematikából, természettudományból, de ha azt nézzük meg, hogy hatos szinten, a legmagasabb teljesítményszinten hogyan teljesítenek a diákok, akkor Amerikában már sokkal magasabb arányban fordulnak elő a diákok. Nagyjából ugyanez a helyzet a lemaradókkal is: aránytalanul sokan lemaradnak a fősodorból nálunk – mondta el Csapó Benő.
(Forrás: Hírtv)
2017.11.22.
"Mindenki egyformán ember"
Hat éve már, hogy Csordás Anett néhány szülőtársával együtt megalapította a Lépjünk, hogy léphessenek! Közhasznú Egyesületet. Ez jelenleg az egyetlen civil szervezet az országban, amely a központi idegrendszeri sérült gyermekeket és családjaikat támogatja. Az egyesületnek körülbelül 150 fő tagja van, négy másik civil szervezettel működnek együtt, és több ezer fős levelezőcsoportjuk van, amellyel napi kapcsolatot tartanak. Az egyesület tagjai rendszeresen gyűjtenek adományt rászoruló családoknak és támogatják a gyerekek külföldi kezelését, családi programokat szerveznek; tevékenységükben kiemelt szerepet kap az érdekvédelem, a párbeszéd kialakítása, az együttműködés a döntéshozókkal és más civil szervezetekkel.
(Forrás: Házi Patika)
2017.11.22.
Holisztikus megközelítés a pedagógiában
A pedagógusok világképének eltérősége miatt a holisztikus nézőpont érvényesülési lehetősége is meglehetősen széles sávban mozog. Ez így is van rendjén. Amit viszont fontos kiemelni, hogy minél inkább megvalósul a holisztikus látásmód bensővé válása, úgy horizontális, mint vertikális kiterjedésben, annál inkább lehetséges széles látókörű gyermekeket, felnőtteket nevelni, tanítani. Ennek hatása a társadalom megannyi szegletében pozitív hatást indukál. Az egyidejű minél komplexebb foglalkozás a nevelés-oktatás résztvevőivel közelebb hozza őket a valós élethelyzetekhez, könnyebben sajátítják el a helyzetfüggő rugalmas alkalmazkodás, elfogadás, avagy kezdeményezés művészetét.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.11.22.
Ónody-Molnár Dóra: Balog Zoltán: A rövid ideig tartó szegregáció felkészíthet az integrációra
Az emberi erőforrások minisztere 107 percet töltött a kulturális bizottságban – ennyi ideje jutott arra, hogy tájékoztassa a képviselőket tárcája munkájáról. Amelyet természetesen sikeresnek ítélt. Apró malőr azonban becsúszhatott, mert kiderült, a korai iskolaelhagyók egyre duzzadó száma miatt szakképzési ösztöndíjat vezetnének be, hogy ne érje meg 16 évesen a tanulás helyett a közmunkát választani.
(Forrás: 168 óra)
2017.11.21.
Olvasni kötelező, de mit? Magyarul Balóval - videó
A magyartanítás problémáiról, a műveltségeszmény változásairól beszélget Arató Lászlóval Magyartanárok Egyesülete vezetőjével, Fenyő D. Györggyel, a Radnóti Gimnázium magyartanárával és Nényei Pál tankönyvszerzővel, a Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium tanárával
(Forrás: rtl.hu)
2017.11.21.
Ónody-Molnár Dóra: Valaki megint hatalmasat hazudik a magyar oktatásról, és nem valószínű, hogy a KSH az
A Klebelsberg Központ vezetője teljesen mást állít a pedagóguslétszám és a gyerekszám alakulásáról, mint a hivatalos statisztikai adatok. És ez a kisebbik baj. A szavaiból arra lehet következtetni, hogy a pedagógushiányt tankerületen belüli átirányítgatásokkal igyekeznek megoldani.Az interjúban Solti Péternek volt még egy értelmezhetetlen mondata. A KK elnöke azt mondta: „A gyermeklétszám csökken, a pedagóguslétszám viszont emelkedik, csaknem kétezerrel nőtt.” Nos, a KSH oktatásról szóló legfrissebb kiadványában, amely a 2016/2017-es tanévet elemzi, azt írják, hogy 1,6 százalékkal csökkent a gyerekek száma a tavalyi tanévhez képest, és 170 fővel nőtt a pedagógusok létszáma.
(Forrás: 168 óra)
2017.11.21.
Pedagógusi bérek: Balog „viccesnek” találta a kritikát
A kialakult helyzeten a pedagógusok feltehetően nem nevetnek. Bár a kormány évek óta a pedagógusbérek emelését ismételgeti – ami valóban megtörtént –, arról nem tesznek említést, hogy ezek minimálbérhez kötöttségét eltörölték, vagyis értékállóságuk nem garantált. Ugyanerre a problémára már a szakszervezetek mellett a Nemzeti Pedagógus Kar is felhívta a figyelmet, megkérve a kormányt, hogy őrizze meg a pedagógusi bérek értékállóságát. Sőt, a bizottsági ülésen Hoffmann Rózsa KDNP-s volt oktatási államtitkár is pedzegette a tanári bérek értékállandóságának kérdését.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.21.
Megnyílt a 2018. évi pedagógusminősítési eljárásokhoz kapcsolódó portfólió- és pályázati felület
2017. június 28-án megnyílt a 2018. évi Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozatok pedagógusminősítési eljárásaihoz kapcsolódó portfóliófelület, valamint a mesterpedagógus és kutatótanári fokozatokhoz tartozó pályázati felület. A portfólió, illetve a pályázat feltöltési határideje 2017. november 25.
(Forrás: Oktatási Hivatal)
2017.11.21.
Ebben a leggyengébbek a magyar diákok
A háromévente végzett világszintű kompetenciafelmérésben szinte mindig az OECD-átlag alatt teljesítettünk, ez a most publikált, kollaboratív problémamegoldást vizsgáló modult illetően is így történt, ám ezúttal rosszabb lett a helyzet: a régióban is sereghajtók vagyunk.Míg az OECD átlag 500, a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk mindössze Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül. A legjobb helyen Szingapúr végzett 561 ponttal.
(Forrás: Inforádió)
2017.11.21.
Kevés a rajzóra, ezért nem értjük a modern festészetet
Ember legyen a talpán, aki megoldást tud kínálni, hiszen a gyerekek óraszáma így is nagyon magas, a diákok túlterheltek. De miért kellene érteni a kortárs festészetet? Hát, a legkevésbé sem sznobériából, hanem azért, mert a nyelvünkön túli finom eszközökkel reflektál a világunkra, például arra a feltörekvő vizualitásra is, amely felé tendál az iskolai rajzóra.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.21.
Itt lenne az ideje végre megválaszolni, depresszióba taszítja-e gyerekeinket a mobilnyomkodás és a Facebook
A közösségi oldalak megjelenése óta tudományos körökben komoly vita folyik arról, hogy azok milyen hatással vannak a fiatalokra. Az általános megállapítás szerint ugyanúgy lehet jó is, mint rossz, hiszen a közösséghez való tartozás érzése mellett könnyen előfordulhat, hogy a barátokból ellenségek lesznek, a fiatalok pedig csalódnak az emberi kapcsolatokban. A dolog azonban úgy tűnik, nem ennyire egyértelmű. A napokban két tanulmány is megjelent a témában, a kettő pedig ellentétes eredményre jutott.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.21.
Kedves szülők, tanárok, felelős felnőttek, térjetek észre!
A félelem, szorongás az egyik leggyakoribb téma a tíz-tizennyolc évesek által anonim módon felkereshető chaten. Kedves szülők, nevelők, felnőttek! Mit csinálunk a gyerekeinkkel? Hogy lesz belőlük egészséges felnőtt, ha már gyerekként nem alszanak, nincs idejük kortárs kapcsolatokra, vagy csak úgy elmélázni? Ha azt ültetjük beléjük, hogy nem érdemelnek meg egy párkapcsolatot? Ha az általános iskolában úgy érzik, épp most teszik tönkre az egész életüket, mert hármasra sikerült egy felmérő? Ha a védőnőnek tudják csak elmondani, hogy vannak? Nem lehet minden gyereket pszichológushoz küldeni, akit a szülei nem védenek meg ettől az őrülettől.
(Forrás: wmn.hu)
2017.11.21.
Magyarázkodik a minisztérium: semmi baj nincs a PISA-eredményekkel
Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg - hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság. Az oktatási rendszer 2013-ban kezdett átalakításának eredményei legkorábban a 2018-as és 2021-es PISA felméréseken mutatkoznak majd meg - hívta fel a figyelmet MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében az oktatási államtitkárság.
(Forrás: Eduline)
2017.11.20.
Ez az igazi tragédiája a magyar iskolának – új elemzések a PISA 2015-ről
A gyerekek családi helyzete a problémamegoldás modulnál kevésbé meghatározó a legtöbb vizsgált országban, hazánkban e téren is jelentős tényező: nálunk határozza meg legjobban az elért pontszámot a diák élethelyzete. Ez egybecseng a sokak által kialakult képpel, miszerint itthon csak azok a diákok érnek el jó eredményt, akiknek szülei finanszírozni tudják a különórákat, a többieknek marad a készségeket figyelmen kívül hagyó nemzeti kerettanterv.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.19.
Az Oktatási Hivatal válasza a tanulási problémás gyerekeknek: fogyatékos, vagy nem létezik
Az ország minden iskolájába megérkezett az Oktatási Hivatal várva-várt levele, amely iránymutatást ad, hogyan is értelmezendő a sok kérdést felvető “Taigetosz-törvény”, azaz a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek értékelését szabályozó rendelet. Az új szabályok 2018. szeptember 1-től érvényesek. A tizenhat oldalas levélen a “Logopédia- BTMN Munkacsoport” aláírás szerepel, a tartalomból pedig kiderül, hogy ez a szakmai tömörülés éppen a saját feloszlatásán dolgozik.
A következő tanévtől ugyanis a BTMN nem létező probléma.
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )
2017.11.19.
„Hiszek a vitában”
Mindenütt vannak szakmai viták, ahol munka folyik. A vita fogja elindítani azt a pezsgést, amiből eredmény lehet, ezért hiszek benne – jelentette ki lapunknak Solti Péter, a Klebelsberg Központ elnöke a pedagógusbér-emelés differenciálását megalapozó értékeléssel kapcsolatban, amit jó eszköznek tart a tanárok motiválására. Arról is beszélt, hogy ebben a tanévben az iskolaigazgatókat szeretnék még inkább „helyzetbe hozni”, megmutatni, milyen lehetőségeik vannak a hatékonyság növelésére.
(Forrás: Magyar Hírlap)
2017.11.19.
Csak az volt a fura, hogy sok a gyerek
Az iskolát befejezték, dolgoznak, és azon vannak, hogy azt a szeretetet és biztonságot megadhassák gyerekeiknek, amit ők a saját családjuktól nem kaptak meg. Most publikáltak egy tanulmányt az SOS Gyermekfalvakból kikerülő fiatalok helyzetéről, és ez alapján úgy tűnik, hogy a többség szépen boldogul az életben. A gyermekfaluban töltött évekre pozitívan gondolnak vissza, és utólag jó döntésnek tartják, hogy kiemelték őket a családjukból.
(Forrás: abcug.hu)
2017.11.19.
Sorban állás: a kisgyerekes anyuka előnyt élvez a társasjátékban
Van egy társasjáték, amely Lengyelországban óriási sikert aratott, Oroszországban a fogyasztóvédelem betiltotta, lefordították angol, német, spanyol, japán nyelvre, és most már Magyarországon is kapható. Ez a valóságos szituációkra épülő, az 1981-ben kihirdetett lengyel hadiállapotot idéző Sorban állás, amelyre letörölhetetlenül ráragadt a „kommunista Monopoly” címke is.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.19.
Ingyen dolgoztatta a diákokat a polgármester
Saját éttermeiben ingyen dolgoztatta a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola diákjait Bóta József, a Heves megyei Szihalom függetlenként nyert, de utóbb a Fideszbe belépett polgármestere, aki húsz éven át az iskola igazgatója is volt – tudta meg a Magyar Nemzet. A tanulók hivatalosan szakmai gyakorlaton vettek részt, panaszaik szerint olykor a maximális 7-8 óránál is tovább tartott a munka, de előfordult, hogy a polgármester cégének rendezvényeire irányították őket gyakorlat címén. Az egyébként kiváló vendéglátós hírében álló Bóta József szerint viszont renitens tanulók bosszújáról, valótlan állításairól van szó.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.19.
Filmek, melyekben két lábbal tiporják a gyerekek jogait
Ma, azaz november 20-án tartjuk a gyerekjogi világnapot. Így az ismert és kevésbé ismert filmeken keresztül mutatjuk be a gyerekek legalapvetőbb jogait - természetesen a teljesség igénye nélkül. A téma feldolgozásához Dr. Sós Márta családjogászt kérdeztük meg a hazai állapotokról.
(Forrás: Index)
2017.11.16.
Tiltakozó nyilatkozat a középfokú oktatás átalakításával kapcsolatban
Pedagógushivatásukat gyakorló szakemberekként, sokan iskolás gyerekek szüleiként, és elsősorban tudatosan és felelősségteljesen gondolkozó állampolgárokként döbbenetünket és felháborodásunkat fejezzük ki a középfokú oktatás tervezett átszabásával kapcsolatban, illetve a jövő évi oktatásügyi költségvetés-tervezet láttán.
A gimnáziumi férőhelyek számának drasztikus csökkentésével és a szakképzés átalakításával az eddig is sok sebből vérző, a társadalmi különbségeket enyhíteni képtelen iskolarendszer a jövőben végképp beáll egyfajta kasztrendszer kialakításának szolgálatába, és gyakorlatilag teljesen ellehetetlenít mindenfajta társadalmi mobilitást.
(Forrás: Hívatlanul.com)
2017.11.16.
Hiába költünk egyre többet az oktatásra, a magyar gyerekek mégis rosszabbul tanulnak
Egyre többet költünk oktatásra és a tanári pálya is vonzóbb lett, mégsem ezek az Európia Bizottság legfrissebb oktatási jelentésének legfontosabb megállapításai. A beszámoló szerint az elmúlt három évben romlott a magyar diákok tanulmányi teljesítménye, és nőtt azok száma, akik inkább a közmunkát választják a tanulás helyett. Az Emmi viszont úgy látja, hogy minden szép és jó.
(Forrás: abcug)
2017.11.16.
Nagyüzem lesz a középiskolákban: 5800 szóbeli vizsgát tartanak öt nap alatt
A szóbelik az érettségi vizsgabizottságok előtt zajlanak. Ebben az időszakban 120 érettségi vizsgabizottságot működtető középiskolában, illetve kormányhivatalban 136 vizsgabizottság előtt mintegy 5800 középszintű szóbeli vizsgát bonyolítanak le. A bizottságok a középszintű szóbelik után hirdetik ki a vizsgázók valamennyi érettségi eredményét. A vizsgázó, illetve a kiskorú vizsgázó szülője a bizottság döntése ellen az eredményhirdető értekezletet követő öt napon belül - kizárólag jogszabálysértésre való hivatkozással - fellebbezést nyújthat be az érettségi vizsgajelentkezést fogadó intézményen keresztül a területileg illetékes kormányhivatalnak
(Forrás: Eduline)
2017.11.16.
Zaklatás az egyetemeken: még nem hallottak ilyenről, de van segítség
A kilenc felsőoktatási intézményből négy válaszolt megkeresésünkre, a Heti Válaszban pedig interjú jelent meg a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektorával, bár ebben nincs pontos válasz kérdéseinkre, de elhangzik benne néhány releváns információ. A kiküldött levelekben azt kérdeztük, tapasztaltak-e az érintett egyetemen olyat, hogy egy tanár vagy dolgozó visszaélt vélt vagy valós hatalmával más tanárral vagy dolgozóval szemben, illetve megkérdeztük, ilyen esetben milyen fórumhoz fordulhat a tanár vagy egyetemi dolgozó, ahonnan segítséget remélhet.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.16.
Óráról hívták ki az idős tanárt, hogy kirúgják
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvédje, Nyitrai Károly arról mesélt a Népszavának, hogy az iskolákban hogyan bánnak a nyugdíjt elért kollégákkal. Volt olyan ügyfelem, akit tanóráról hívott ki az intézményvezető, hogy közölje vele: hónapokkal korábban elérte az öregségi korhatárt, ezért már nem taníthat tovább, sőt már rég nem dolgozhatna az iskolában. Ott helyben, közös megállapodással meg is szüntették közalkalmazotti jogviszonyát- mondta el Nyitrai, aki hozzátette, nemcsak jogilag aggályos a dolog, de méltatlan is egy 30-40 évet végig tanító pedagógussal szemben.
(Forrás: Propeller)
2017.11.15.
"Komoly dolgozói szegénységgel" küzdenek a kezdő pedagógusok?
Ikotity István (LMP) szerint a pedagógus-életpálya bevezetése után is komoly dolgozói szegénység sújtja a kezdő pedagógusokat. A közszféra legjobban bérezett dolgozóinak kell lenniük a pedagógusoknak és az LMP minden költségvetési száz forintból húszat, azaz a GDP 10 százalékát az oktatásra költené - ismertette.
(Forrás: Eduline)
2017.11.14.
Radó Péter: A kutyát sem érdekli a tanterv
Ha a Magyarország is valódi jövőorientált oktatási rendszert szeretne kialakítani, akkor először helyre kell állítania olyan strukturális alapokat, mint például az iskolák autonómiája, az okos, rugalmas, decentralizált finanszírozás – mondja Radó. A központi szabályozások helyett a teljesítményelvárásokat kellene rögzítenie. „Ám ezek még mindig csak 20. századi feltételek. De amíg ezek sem adottak, addig nem lehet a 21. századi tanulási célokat szolgáló változtatásokat bevinni az oktatási rendszerbe. Szerencsésebb országokban, ahol az ezzel kapcsolatos szakmai diskurzus feltételi adottak, nagyjából 20 éven belül drámai változás várható a tanulásban, éspedig pozitív irányban. Az a baj az, hogy Magyarország ezen elkerülhetetlen paradigmaváltásnak eleve erős hátránnyal fog majd nekiindulni.”
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.14.
Itt a HVG felsőoktatási toplistája: ezek a legjobb hazai egyetemek, főiskolák
Megőrizte az első helyet a HVG felsőoktatási rangsorában az Eötvös Loránd Tudományegyetem, amely mind az oktatói, mind a hallgatói kiválóság alapján összeállított alrangsorban vezet – közölte az Eduline.hu.
Az ELTE-t a Szegedi Tudományegyetem és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem követi az összesített listán, de a rangsor készítői az öt legjobb eredményű felsőoktatási intézmény közé sorolták a Semmelweis Egyetemet és a Debreceni Egyetemet is.Az összesített és a kari rangsor idén is a hallgatói és az oktatói alrangsorból áll össze.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.14.
A rendőrök szerint a fideszes tanár nem nyúlta le a sulipénzt, csak hazavitte
A hvg.hu birtokába került a határozat, amiben ezt még meg is magyarázzák: a tanár azért vett ki folyamatosan pénzt az alapítvány számlájáról, hogy azt otthonában, egy „külön dobozban” tartsa. Kérdés, hogy a hatékony rendőri munka mennyiben köszönhető annak, hogy a tanár egyben a belvárosi önkormányzat Fidesz által delegált bizottsági tagja volt. Mindenesetre feltalálták a házi doboz intézményét.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.13.
Kirekesztettség vár azokra, akik a munkát választják iskola helyett
Hazánkban elég súlyos probléma a különböző intézményekben tanulók kompetenciaszintjei közötti különbség is: a 2016-os felmérés szerint a szakközépiskolák 10. osztályában a tanulók kompetenciaszintje átlagosan alacsonyabb volt, mint a 6. osztályosoké, ráaádul a 9. és 10. osztályokban az érték nem növekedett.
A jelentés szerint az utóbbi tíz évben felgyorsult a hátrányos helyzetű tanulók elkülönítése, beleértve a romákat is. A lakóhelyi elkülönülés erősödése és a szülői választás a beiratkozásnál együtt oda vezetett, hogy az oktatási rendszer etnikai alapon egyre szegregáltabbá vált.
(Forrás: 24.hu)
2017.11.13.
Balog Zoltánék arra büszkék, amiben vereséget szenvedtek
Balog Zoltán minisztériuma olyan, mint az a szülő, aki megdicséri a gyereket bizonyítványáért, mert van olyan tárgy, amiből nem bukott meg, az elégetlenekről pedig nem vesz tudomást. Viszont képesek azzal is elbüszkélkedni, hogy feldarabolták saját torzszülöttjüket, a Kliket.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.12.
Nényei Pál: Érthetetlen a kötelező olvasmányok körüli feszültség
A tanár felelőssége ma sokkal nagyobb, mint korábban – véli Nényei Pál író, középiskolai tanár. Ha egy mű nem adja magát könnyen, akkor szerinte egy gyerek ma sokkal hamarabb a sarokba hajítja, éppen ezért a tanárnak kell felmutatnia azokat a kapcsolódási pontokat, melyek segítségével a művet a gyerek is magáénak érezheti. Az irodalom visszavág című könyvében is erre tesz kísérletet, amikor az irodalom születését, a görög eposzok vagy színház világát kortárs összefüggésekbe ágyazva próbálja felfesteni.
(Forrás: Könyvesblog)
2017.11.11.
Jelentős változásokra van szükség az oktatásban: Íme az elképzelések
Jelentős változásokra van szükség az oktatásban - legalábbis ez derült ki az ellenzéki pártok elképzelései alapján. A Civil Közoktatási Platform meghívására 10, a választáson is induló párt politikusa mondta el terveit arról, mit és hogyan változtatna, ha tehetné. További részletek a videóban.
(Forrás: atv)
2017.11.11.
Radó Péter: "szultáni levél" nélkül nincs iskolakutatás
Leépülőben van Magyarországon az a tudás, ami 15 évvel korábban még jelen volt. Arról szólt, milyen alternatívákat lehet megfontolni a tartalmi szabályozásban, az irányítási rendszerekben, a tudásháttér biztosításában. A magyar oktatási szakma 15 évvel ezelőtt nagyjából a nemzetközi fősodorhoz illeszkedő diskurzust folytatott, ám ez elhalt. Ebben közrejátszik, hogy a kormányzat nem nagyon működtet ilyen diskurzust, sőt megszüntette azokat az intézeteket és intézményeket, amelyeknek az volt a dolguk, hogy nemzetközileg beágyazott szakpolitikai és szakmai diskurzust generáljanak. Nagyon sok kutató fél is. Nem nagyon beszél, nem fogalmaz meg alternatívákat. Közalkalmazotti állások múlhatnak azon, ha valaki kritizálja a kormányt.
(Forrás: Népszava)
2017.11.11.
Kétféle tudás. Újabb adalékok a kompetenciafogalom differenciáltabb értelmezéséhez. Knausz Imre írása
De amikor valódi emberi interakciók jönnek létre, akkor történetek kezdődnek el, és különböző történetek fonódnak össze, és nincs az az ember, aki előre meg tudná mondani, hogy milyen tudásra van szükség ahhoz, hogy ezekben a történetekben okosan tudjunk cselekedni. Egyet tudunk: a jó cselekvéshez a világ ismeretére van szükség, és a sok tudás sokkal jobb, mint a kevés. De nagyjából ennyi, amit bizonyossággal megállapíthatunk.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.11.10.
Nem úgy születik a cigány gyerek, hogy szülök egy közmunkást vagy egy tolvajt
Mi tesszük azzá őket, mondja a tornanádaskai polgármester, aki szakképzett óvónőt keres a falujába. Akár 500 ezret is fizetne (videó)
(Forrás: Index)
2017.11.10.
"Húszévesen tudhattam volna, amit harmincévesen tanultam meg"
A legismertebb hazai startup, a Prezi egyik alapítójának új projektje egy alternatív iskola, ahol nem íratnak dolgozatot számítástechnikai kulcsszavakból, ahogyan azt az állami iskolákban teszik. HVG-portré Halácsy Péterről.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.10.
Tagadják a jövőt – Lannert Judit a múltba visszafordított magyar oktatásról
A szakmaiság eltűnt a közpolitikából, pillanatnyi igények szerint alakítják az oktatást. Nincsenek meg azok a szakmai és tudományos evidenciák a döntéshozók fejében, ami alapján el lehetne indulni egy jó irányba. Az egész a tervgazdaság korszakára emlékeztet, csak éppen, ami most kell a vállalatnak, az másnapra már elavul. A szakképzés céljának régóta azt tartják, hogy az egyébként nem túl versenyképes vállalatok igényeit kielégítse. Ezek a cégek nem kutatnak, nem fejlesztenek, így leginkább olcsó munkaerőre van szükségük, ezért ez zsákutca. A multik például pont fordítva gondolkoznak. Nekik nem kell teljesen kiképzett munkaerő, olyan ember kell nekik, akit ők maguk képezhetnek a saját igényeik szerint. A hazai vállalati lobbi nem szolgálja hosszú távon a magyar társadalom érdekeit, éppen ezért a közoktatást közpénzből nem az ő igényeik szerint kellene alakítani.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.11.09.
Erdész Ferenc: A tanulási zavarok iskolai kérdései A gyógypedagógiai ellátás alapkérdései
A hivatalos statisztikák szerint a közoktatásban az SNI (sajátos nevelési igényű) és a BTMN (beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő) tanulók együttes száma hozzávetőlegesen azonos, 2016-ban több mint 85.000-85.000 fő, összességében a teljes tanulólétszám csaknem 11%-a.A főállású pedagógusok száma a gyógypedagógiai oktatásban valamivel több, mint tízezer.A pedagógiai szakszolgálatok évente kb. 450.000 gyermeket látnak el.ezen belül kb. 66.000 gyermek szakértői vizsgálatát is elvégzik.Ezen a területen közel ötezer főállású pedagógus dolgozik.[10]A terület egészéről, Maruzsa Zoltán köznevelési helyettes államtitkár nyilatkozata alapján kb. 1300 fő gyógypedagógus hiányzik.
(Forrás: Új Pedagógiai Szemle)
2017.11.09.
Jókai írása a '80-as évekig volt könnyű olvasmány - Arató Lászlóval beszélgettünk
Az irodalomórák meghatározó célja az volna, hogy megtanítsuk a gyereket például helyesen drámát olvasni, vagy arra, hogy hogyan lehet egy bonyolult időszerkezetű vagy nézőponttechnikájú regénnyel elboldogulni, vagy arra, hogy érzékennyé váljon egy lírai vers nyelvi megformálására és e megformálás jelentésképző szerepére. Nem arra kell koncentrálni, hogy adott versben hány metafora van, hanem, hogy azok a metaforák hogyan hatnak az olvasóra. Nem a műlisták a fontosak, hanem ezeknek a kompetenciáknak a kifejlesztése. Ugyanakkor ezek a kompetenciák nem fejleszthetők ki klasszikus művek olvastatása, tanulása nélkül.
(Forrás: Szeretlek Magyarország)
2017.11.08.
Besírnak a hazai nyelvtanárok, ha ezt megtudják
„A latin túl unalmas, az angol túl könnyű, ezért választottam ezt a nyelvet” – mondta az AFP tudósítójának a 12 éves Liam, aki a nagyhercegség egyik legpatinásabb intézményébe, az Athéné de Luxemburgba jár.
Osztálytársa Hugo ezt mondta: „A kínai a jövő nyelve, ha sikeres akarsz lenni a politikában és az üzletben, minimum értened kell kínaiul, az angol már nem lesz elég”. Jelenleg hat luxemburgi általános-és középiskolában választható sokadik nyelvként a mandarin. Merthogy ebben a Franciaország, Belgium és Németország közé ékelődő, alig hatszázezer lakost számláló miniállamban mindenki legalább négy nyelven beszél.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.08.
Miért hagytam fel a frontális tanítással? Hannelore Zehnpfennig írása. Falko Peschel kiegészítésével. Fordította: Fóti Péter.
Az 1932-ben született, ma már nyugdíjas tanítónő „találta fel” 1985-ben a „nyílt tanítást” 20 évi frontális tanítással a háta mögött. Komoly ellenállással szemben dolgozott így tizenkét éven át. Egy 2004-ben készült rádióinterjúban így emlékezik a kezdetekre és arra, hogy miként alakította át osztályában a tanítást és tanulást.
(Forrás: Tani-tani Online)
2017.11.08.
Bemondta az államtitkár: tovább kell butítani a képzéseinket
Cseresnyés Péter NGM-es államtitkár bejelentette, hogy szakképzett és szakképzetlen fizikai dolgozókból van épp hiány a gazdaságban, írja MTI. Ezért most, ahogy 15 éve folyamatosan, ismét bemondták, hogy "keresletvezérelt" képzés kell. Csak az most épp azt jelenti, hogy még közelebbről fogja az állam vizsgálni, hogy pillanatnyilag mi kell a vállalatoknak, és ahhoz igazítják a mostani gyors képzéseket.
(Forrás: Index)
2017.11.07.
Ne dőlj be, leleplezzük az egyik legnagyobb tévhitet a gyermekvédelemben!
Valóban történt törvénymódosítás e téren, és bekerült a gyermekvédelmi törvény szövegébe egy új bekezdés arról, hogy mi a teendő, „ha a védelembe vétel már két éve fennáll és a védelembe vétellel a gyermek veszélyeztetettségét nem sikerült megszüntetni”. Ám a törvény így fogalmaz: a gyámhatóság teendője ilyenkor, hogy „haladéktalanul megtegye a szükséges intézkedést”. (Gyvt. 68.§ (5) bek.) Egyetlen szóval nem említ kötelező kiemelést! Ha pedig nem lenne elég egyértelmű a törvényszöveg maga, a módosítás indokolása még pontosabb: „a két éve zajló sikertelen védelembe vétel esetén kötelező jelleggel írja elő az illetékes gyámhivatal értesítését”. Azaz, a gyámhivatalnak tudnia kell arról, hogy telik az idő, nem oldódtak meg a problémák, de ez közel sem jelenti a gyermek kiemelésének szükségszerűségét. Legtöbbször inkább a szociális ellátórendszer sikertelenségéről van ugyanis szó, és nem a szülők elhanyagoló magatartásáról. Az állami ellátórendszer hiányos működését pedig nem lehet a szülőkön leverni.
(Forrás: A TASZ jelenti)
2017.11.07.
Ne legyen 2020-tól kötelező nyelvvizsga! – A CKP állásfoglalása
Bár Székely László ombudsman februári jelentése szerint alapjogi szempontból aggályos a felsőoktatásba való bekerülés feltételeként 2020-tól előírni a B2 szintű nyelvvizsgát, még mindig érvényben van ez a jogszabály. Mivel a felsőoktatási törvény előírásai szerint hamarosan meg kell határozni a 2020-as felvételi feltételeket, most van az utolsó lehetőség az ombudsmani javaslat figyelembe vételére. A Civil Közoktatási Platform – amelyben több, a nyelvoktatásban érintett szakembereket tömörítő szervezet is képviselteti magát – elsősorban esélyegyenlőségi szempontból tartja elengedhetetlennek a 335/2014. (XII. 18.) kormányrendelet 23.§ 3a pontjának megváltoztatását. Álláspontjuk indoklását és javaslataikat eljuttatták Balog Zoltán miniszternek, az illetékes államtitkároknak és helyettes államtitkároknak.
(Forrás: ckp.tanitanek.com)
2017.11.07.
Hónapok óta görnyednek sörpadokon a halásztelki iskolások
Tíz osztálynyi gyerek ingázik nap mint nap az iskola és a városban szerteszét szórt ideiglenes tantermek között Halásztelken, mert az iskola épületegyüttesét tulajdonló önkormányzat épp bővíti és felújítja az alsó tagozatnak helyt adó épületet. Az ígéret szerint az átmeneti állapot az őszi szünet végéig tartott volna, de épp ennek utolsó napján közölték velük: egészen a tanév végéig marad a mostani felállás. A tanítási helyszínek közül a város széli sportcentrum híre a legrosszabb: itt a gyerekek egyelőre sörpadokon és műanyag székeken tanulnak, amiket az egyik szülő szerint naponta maguknak kell elő-, majd elpakolniuk.
(Forrás: abcug.hu)
2017.11.07.
Kirúgták az ELTE dékánját – A professzor nem a diáklányokra utazott
Ahogy a hvg.hu több forrásból értesült, e közben etikai vizsgálat indult az ügyben, a felsőoktatási intézmény szerdai közleménye pedig arról számol be, hogy az ELTE egy vezetőjét menesztették az egyetemről. És ugyan a közleményben nincs tisztázva, kiről van szó, a hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy az etikai eljárást Mikonya György, a tanítóképző dékánja ellen folytatták le. Ezt erősíti, hogy a kari honlapon szerda reggeltől nem szerepel dékánként, hanem megbízott dékánként Márkus Éva van megnevezve, aki a tudományos ügyek dékánhelyettese is.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.07.
A szülők köszönik, nem kérnek Orbánék szakoktatásából
Ennek megfelelően a szülők döntő többsége (82%) szerint igenis fontos, hogy minél többen szerezzenek gimnáziumi érettségit, még akkor is, ha egyes hiányszakmákban jelenleg e nélkül is jól el lehet helyezkedni. S hogy mit várnak az iskolarendszertől a szülők? Elsősorban azt, hogy az iskola a tanulásra, önállóságra és készségfejlesztésre ösztönözze a gyermekeket, és nem a szakismeretek gyors megszerzésére. A felmérés nem reprezentatív, de tanulságos eredményeit az oldal elküldi az Iparkamara képviselőinek.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.07.
Kötelező olvasmányok: ez az ötlet nagy felháborodást váltana ki
Szűkítené a kötelező olvasmányok listáját, és a jelenkor felé húzná a kötelezőket Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke. Azt lehet megfigyelni, hogy Petőfitől lesz egyáltalán élvezhető a magyar irodalom, Petőfi kortársai közül Jókai a mai gyerekek számára szinte olvashatatlan."Ezt nagyon nehéz kimondani, legfeljebb annyit lehet már mondani, hogy ne A kőszívű ember fiait, hanem Az arany embert tanítsák, lehet mondani, hogy ne hetedikben, hanem nyolcadikban, talán azt is lehet mondani, hogy ne hetedikben, hanem tizedikben csak. Azt, hogy Jókai egyáltalán nem tanítható? Nagy felháborodást váltana ki. De ha picit még várunk, akkor hamarosan ki fogják mondani".
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.07.
Újabb útvonalon menekítik a szülők a gyerekeket a közoktatásból
Az utóbbi években azonban megjelent a kínálatban egy harmadik lehetőség: a tanulócsoport. A tanulócsoport az alternatív iskolák és a magányos tanulás közötti megoldás. A gyerekek kis csoportokban, általában vegyes korosztályban egy vagy két tanító vezetésével sajátítják el a tananyagot. A diákok jellemzően gyakorlatiasan, tapasztalati úton ismerkednek a világgal. Az Alapítványi és Magániskolák Egyesületének tagozatvezetője, Dobos Orsolya azt mondja, az utóbbi években egyre népszerűbb ez a megoldás.
(Forrás: 24.hu)
2017.11.07.
Közös minimum az oktatásban
Fontos hangsúlyozni: a javaslat nem az ellenzéki pártok "közös programját", hanem egy olyan szakmai alapot fektet le, amelyre minden párt ráépítheti saját programját. A pártok képviselői szerda délelőtt egyeztetnek újból a közös oktatási minimumról, szombaton pedig a Civil Közoktatási Platform budapesti rendezvényén is beszámolnak oktatási elképzeléseikről.
(Forrás: Népszava)
2017.11.06.
Gimnáziumbezárás: így válaszoltak a szülők az Iparkamara ötletelésére
Több mint ezer szülő válaszolt az Iparkamarának, elutasítva a gimnáziumbezárási és férőhelycsökkentési javaslatot. A válaszadók 89%-a úgy véli: a gyermek 13-14 éves korában nem tud megfelelő pályaválasztási döntést hozni. A gimnáziumban megszerezhető általános tudás és műveltség a válaszadók 94%-a szerint gyermek hasznára válik akkor is, ha későbbi munkájában ezeket nem alkalmazza mind. A válaszadók nagy többsége (82%) szerint fontos, hogy minél többen szerezzenek gimnáziumi érettségit, még akkor is, ha egyes hiányszakmákban jelenleg e nélkül is jól el lehet helyezkedni; a szülők elsősorban a tanulásra, önállóságra és készségfejlesztésre szeretnék ösztönözni a gyermekeket, és nem a szakismeretek gyors megszerzésére.
(Forrás: Szülői hang)
2017.11.06.
Ingyenes lesz az első nyelvvizsga, de érdemes figyelni
Ebben az áll – ez a legfontosabb szabály, amelyet eddig is ismertünk –, hogy azok kaphatják vissza első nyelvvizsgájuk díját, akik a vizsga napján még nem töltötték be a 35. életévüket.
A támogatás az alapfokú nyelvvizsgákra nem vonatkozik, csak a B2-es (vagyis a középfokú) és a C1-es (felsőfokú) vizsgákra, és az sem mindegy, milyen nyelvből jelentkeznek írásbelire és szóbelire a 35 évnél fiatalabbak. A rendelettervezet alapján csak az angolból, németből, franciából, olaszból, oroszból, spanyolból, nemzetiségi nyelvekből, latinból, portugál, arab, héber, japán, kínai, holland, finn nyelvből tett vizsga árát lehet visszaigényelni.
(Forrás: hvg.hu)
2017.11.05.
Őszi tábor – második felvonás
A hét második felében folytattuk az ünnepek előtt megkezdett tábort. Kicsit olyan volt, kicsit más, mint az első. Lássuk mi minden volt.Volt például Halloween buli itt is. Az óraátállítás hozta a hamarsötétséget így ezt ki is tudtuk használni rögtön, a buli kezdetét félhomályra tettük. A mitsem sejtő gyerekeknek először egy bátorság próbát kellett kiállniuk. Na, de ki mer fecskendőből vért inni? Ki tud átjutni az óriás pók hálóján? Ki elég merész ahhoz, hogy megvizsgáljon egy fura színű, fura eredetű, fura összetevőjű pudingot? Vagy tán nem is puding az? És végül ki képes kacagás nélkül rémtörténetet mesélni és hallgatni? Az utolsó kérdés kivételével azt kell hogy mondjuk: mindenki.
(Forrás: ped.2)
2017.11.05.
Kerényi Kata: NER-propaganda az érettségin
Az Oktatási Hivatal honlapján már elérhető az október végi vizsga kérdéssora és javítókulcsa is. Ezek alapján az feltételezhető, hogy a feladatsort kidolgozó csapat a nyarat inkább pihenéssel töltötte, mint a rendszer finomításával és szakmai fejlődéssel. Az, hogy a kritikák mégis érzékenyen érintették őket, abból látszik csupán, hogy a javítási útmutatóba bekerült egy rövidke kitétel, ami bármilyen probléma áthidalására használható. A mágikus, mindent megoldó mondat így hangzik:
Más, szakmailag helyes válasz is elfogadható.
(Forrás: B1 BLOGCSALÁD )
2017.11.05.
„Az iskolák még nem készek beépíteni az oktatásba az okostelefont” - interjú Pléh Csabával
A Magyar Tudományos Akadémia közoktatási elnöki bizottságának élére nevezték ki Pléh Csaba pszichológus-nyelvészt, a Közép-európai Egyetem kognitív tudományi tanszékének vendégprofesszorát. Az akadémikus nem szívesen használja a válság kifejezést a közoktatás jelenlegi állapotára, inkább feszültségeket gerjesztő változásról beszél, amely átgondolt beavatkozással kezelhető.
(Forrás: Magyar Nemzet)
2017.11.05.
„Komolyan a terrorizmushoz kell fűzni a sérült gyerekekkel foglalkozó civileket?” – Kiakadtak az Orbán-kormányra
Mint Bíró Endre mondja, a Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) utódszervezete, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) teljesen egyértelműen politikai alapon osztja a pályázati pénzeket. Ez már abból is látszik, hogy a szervezetet irányító kilenctagú tanácsba három tagot az Országgyűlés delegál az illetékes szakbizottságon keresztül, másik hármat a területért felelős miniszter, vagyis az Emmi vezetője, csak a maradék három tagot jelölhetik a civil szervezetek. Beszédes az is, hogy a NEA tanácsának elnöke az a Csizmadia László, aki a Civil Összefogás Fórumon keresztül a fideszes Békemenetet szervezi.
(Forrás: 168 óra)
2017.11.04.
Bíró Dániel: CO-GAME projekt. A kulturális örökség oktatása videojátékokkal
A gyerekek egészségéért, társas kapcsolataiért aggódó pedagógusok, pszichológusok részéről számos kritika éri manapság a számítógépes és videojátékokat. Azonban olyan pozitív példákkal is találkozhatunk, amelyek azt bizonyítják, hogy ezek a játékok az „üres” szórakoztatáson túl tanulási célokat is szolgálhatnak, s hatékonyan képesek fejleszteni a tanulók stratégiai, logikai, történetalkotási és programozási képességeit. Az itt bemutatott CO-GAME projekt célja is egy hasonló videojáték fejlesztése: a benne részt vevő fiatalok olyan játékokat alkotnak közösen, amelyeket különböző történelmi események, személyek és helyszínek inspiráltak
(Forrás: Új Köznevelés)
2017.11.04.
L Ritók Nóra:. A fejlesztendők tudása
Mindenki mondja, hogy nekünk, nekem mit kellene tenni, hogy kellene fejlődni, hatni, mindenki, a nélkül, hogy tudná,mi van itt, a nyomorúságnak ebben a kusza halmazában, mindenki le akar mindent dugni a mi torkunkon is, fejlesztéseket, amelyek nem működnek a gyakorlatban, képzéseket, melyek nem ránk vannak szabva, pályázati lehetőségekkel bombáznak, melyek már első olvasatra is mutatják, hogy alkalmatlanok a változások előidézésére.
Én hamar felismertem, hogy nem roma identitással nem lehet fogalmam arról, milyen lehet romaként élni. Nem azért dolgozom, hogy rájuk kényszerítsek bármit, amiről én azt hiszem, jó lehet. Látom bennük azt a tudást, ami nekem nincs meg.
(Forrás: Nyomor széle blog – hvg.hu)
2017.11.03.
Központosítás mindenáron
Központosítás mindenáron. A színvonal emelése helyett a kormány oktatáspolitikája az erőltetett centralizációban testesült meg. A folyamatosan romló adatok, a brutális költségelvonás és a súlyos konfliktusok ellenére a kormány végig kitartott a politikája mellett, de milyen eredménye lett ennek?
Az Elmúlt8évben Radó Péter és Varga Júlia oktatási szakembereket osztanak bizonyítványt, és hogy látják a kormány oktatáspolitikáját a diákok? A Független Diákparlament különvéleményét is megmutatjuk.
(Forrás: Hírtv)
2017.11.03.
Tinik alkalmazásai – Betegeken segítő appokat fejlesztenek magyar diákok
A telefonos alkalmazások 30 százalékát tizenévesek fejlesztik, köztük magyar középiskolások és egyetemisták, akik egyrészt a saját életüket próbálják megkönnyíteni az applikációikkal, másrészt beteg és sérült embereknek segítenek. Úgy tűnik, a szegediek élen járnak a digitális forradalomban, hiszen az ország első, kifejezetten középiskolai alkalmazását is egy szegedi tinédzser készítette el iskolája, a Kőrösy József Gazdasági Szakképző számára. Az interaktív órarend mellett az applikáción keresztül olyan hasznos információk érhetők el netkapcsolat nélkül, mint hogy nyitva van-e már a menza, mi a matektanár e-mail címe vagy melyik teremben lesz órája annak a csinos kilencedikes lánynak. Persze csak abban az esetben, ha a lány is letöltötte telefonjára az alkalmazást.
(Forrás: Vasárnapi Hírek)
2017.11.01.
HOGY ÉREZNÉ MAGÁT MARIA MONTESSORI, HA MA LENNE TANÍTÓ EGY MAGYAR ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN?
Nehéz erre a Montessori-elvre mit mondani, amikor még napjainkban is működik az az iskolai gyakorlat, hogy a tanár megalázhatja a gyereket, vagy egy felnőttnek hamarabb adnak igazat, mint egy gyereknek, akármennyire is nyilvánvaló a felnőtt tévedése. Amikor még manapság is hétköznapi esetnek számít a környezetünkben megtörtént dolog, hogy egy gyermek védelmében a szülő felszólalt a szülőin, majd másnap a tanár megalázta a gyereket, amiért az anyukája fenntartásait jelezni merte. Vagy amikor új iskolába kerülve egy gyerek csodálkozva jegyzi meg, aki addig máshoz szokott: „Jé, itt kíváncsiak a véleményemre. És mosolyognak rám.”
(Forrás: Kölöknet)
2017.11.01.
A diákok többsége előbbre jár, mint az oktatási rendszer
A Project Tomorrow kutatásból kiderül az is, hogy a diákok többsége előbbre jár, mint az oktatási rendszer. A gyerekek nem várják meg, amíg az iskola kitalálja, hogyan vonja be a digitális eszközöket az oktatásba, inkább ők kísérletezik ki a maguk biztos módszerét. A kutatásba bevont 400 ezer diák több mint harmada aktívan képzi magát az interneten, és azt állítja, hogy legalább egy online tanfolyamot már elvégzett életében. Érdekes, hogy ezek a diákok elsősorban nem az egy-egy tantárgyat vagy tudományágat körüljáró kurzusokat, hanem az önfejlesztő tanfolyamokat keresik a neten. A legnépszerűbbek azok a kurzusok, amelyeken képességfejlesztő és tanulásmódszertani technikákat sajátíthatnak el, vagy amelyek a karrierépítésben adnak nekik praktikus tanácsokat.
(Forrás: Eduline)
2017.11.01.
Nem tudják pontosan, de 1-2 százalék körül lehet a tanárhiány
Az LMP-s Ikotity István írásbeli kérdéssel fordult Balog Zoltán emberminiszterhez, hogy megtudja, pontosan mekkora a tanárhiány az országban, mely intézményeket és mely állásokat érint. Balog helyett Rétvári Bence, az Emmi államtitkára válaszolt. Rétvári levelében hosszan írt arról, hogy a Fidesz-KDNP mennyire sokat tett a pedagógusokért, így az országban a pedagógushelyzet jelentősen javult a szocialista időkhöz képest. A konkrét kérdésre Rétvári azt írta, hogy a tanárhiány óráról-órára változik, de annyi eltalánosságban elmondható, hogy "az állami fenntartású intézményekben a betöltetlen pedagógus álláshelyek száma az összes tanári állás 1-2 százalékát teszi ki mindössze."
(Forrás: Index)
2017.11.01.
„Az oktatásban nincs presztízse annak, ami nem mérhető” – csapatépítés az iskolában
Egy maréknyi fiatal pedagógus, a Közterem csapata időről-időre beveszi az iskolákat, és komolytalanul komoly órákat tart a diákoknak. Fő céljuk az osztályok csapattá kovácsolása, ám ami mögötte van, az bőven túlmutat egy klasszikus csapatépítőn. Lencse-Csík Orsolyával, a Közterem program megálmodójával, egyben szakmai vezetőjével beszélgettem, valamint bekukkantottam egy középiskolás osztály Köztermes foglalkozására is.
(Forrás: Anyaklikk)
